2015. november 23., hétfő

élménybeszámoló ~ Ghost BC ~ Letti

feleslegesen paráztam, azt kell hogy mondjam Kedveskéim. :)




mindkettőnket megtalálhattok a tömegben :)

saját fotó :)

saját fotó



saját fotó :)


saját fotó

Liza fotója


Liza fotója

a tegnapi napom körülbelül reggel 10kor kezdődött, amikor még mindig nem sikerült feldolgoznom hogy hova is fogok menni, kiket fogok látni, erre a szintre akkor értem el, mikor 21.05kor elkezdték a koncertet.
a Barba Negra a koncert hetének hétfőjén bejelentette, hogy a párizsi események hatására szigorítani fog a beléptetésen (mivel még sosem voltam ott, nem tudtam, hogy mire számítsak) de ebből csak annyit érzékeltem, hogy belevilágítottak az övtáskámba, semmi motozás, semmi kérdés...
kicsit felidegesítettem magam ezen, hiszen a nagykabát alatt simán lehetett volna nálam bármi (nem volt) de úgy voltam vele hogy nem lesz semmi baj.
ígéretemhez híven egyből csekkoltam a vészkijáratokat, viszont azt nem tartottam be, hogy "nem fogok inni", de nem is volt baj, semmi talajrészegségre ne gondoljatok, egy vodkanarancsot ittam, kicsit oldotta a feszültségemet.
az előzenekarral valahogy nem sikerült megbarátkozni, főleg hogy hatalmas dobszólókat hallottunk, úgy hogy dob nem is volt a színpadon, csak 2 gitáros + 1 énekes. szerencsére csak fél órán keresztül kellett ezt hallgatni, utána pedig jöttek a Szerelmeink. :)
arra számítottunk, hogy legalább fél-egy órát csúsznak majd, de szerencsére csak 5 percig húzták az agyunkat, de ami utána jött azt lehetetlen leírni
amilyen showt csaptak a srácok az valami eszméletlen volt, a fények, a füstölők, a jelmezek, minden minden hozzátett az élményhez, és még most sem hiszem el hogy ott álltam sacper 10 méterre a pápától *-*
a kezdeti lelkesedésem egy pillanat alatt semmivé foszlott mikor két nem túl szomjas honfitársunk úgy gondolta hogy akkor most ők beállnak elénk, és összevissza dülöngélve fogják elbaszni a mi koncertélményünket, és itt jön az, hogy minden tiszteletem a biztiboyoké, pár percen belül a nyakuknál fogva kapták ki őket a tömegből, és dobták ki őket, szóval ezúton is köszönet nekik, hogy lelkiismeretesen végzik a munkájukat.
most úgy vagyok vele, hogy még annak is látni kell egy ilyen eseményt aki nem szereti ezt a zenét. egyszer az életben mindenkinek el kellene jutni egy ilyen koncertre.
az Elizabeth-et hiányoltam, de a számlista is tökéletesen rendben volt, az összes kedvencemet lejátszották, és remélem Kedveskéim egyszer legalább mindenki átéli azt, hogy talál egy számot, amiről úgy érzi hogy róla szól, ez bizony teljes mértékben Ő, és hallhatja élőben.
a Ghules/Zombie Queen az én ilyen számom, és azt hittem ott helyben összepisilem magam mikor éneklés közben a pápa a szemembe nézett.

legyetek rosszak Kedveskéim :)
x. o. Letti

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése