Jöjjön az első: a Revolver. 17. szülinapomon anya megengedte, hogy begyűjtsem életem első tetkóját. Nagyon féltem tőle, de izgatott is voltam szóval elmentem egy közeli szalonba és bejelentkeztem. A tetkós pont féláron dolgozott, ezét össz- vissz 3000 forintomba került.
 |
| frissen, véresen a szalonból |
Egy kicsi mintával akartam kezdeni és mindeképp a medencémre. Először egy másik pisztolyon gondolkoztam, de nem igazán tetszett így végül Letti vetette fel a Revolver ötletét és ezt már nagyon imádtam. A Revolver az egyik szinbóluma a Káosznak és én nagyon szerettem azt a merengős, írós korszakunkat. A fantáziavilágunk sok dolgon átsegített mindkettőnket így szívesen viselem egész életemen át ezt az emléket.
Szóval nagynehezen rávettem magam, hogy elmenjek. Egyedül voltam és nagyon féltem, de sokkal kellemesebb volt, mint amire számítottam. Persze fájt, nagyon fájt, de simán kibírtam. Meg sem nyekkentem és a felénél kaptam egy kis lidokaint, ami nagyon sokat segített.
 |
| jelenlegi színe |
Sajnos elkövettem egy nagy hibát. Illetve kettőt is. Az első, hogy másnap elmentem Lettivel egy hétvégi wellnessezésre, ami magába foglalt jó sok úszást és szaunázást, így a tetkóm a lehető legtöbb tintán eresztette és mára már teljesen kifakult. A részletek egybefolytak, alig lehet kivenni mit ábrázol és nagyon kis halvány, ezért mégegyszer át kéne üttetni.
A másik hibám az volt, hogy nem néztem alaposabban körbe a művészek között. Aki engem tetovált őszintén szólva kibebaszott béna. Tehát láttam nagyobb "munkáit" és komolyan mondom el kéne törni a kezét annak, aki ilyet csinál. Borzalmasan béna. Hála égnek egy ilyen egyszerű kis mintát még valahogy meg tudott rajzolni TÖBBNYIRE, de minél tovább nézem, annál több hibát találok benne. Lényeg a lényeg: erre ráfér egy felújítás.
A következő tetkóm elég friss, mindössze egy napos, tehát tegnap csináltattam. Ezzel már maximálisan meg vagyok elégedve. A művész profi, nagyon szépen dolgozik és igazán türelmes, jófej volt :)…
 |
| az esernyőset szeretném már évek óta, de sok változtatással |
Hogy mit jelent nekem ez a minta? A nyugalmat. Évek óta tervezem és nagyon beleszerettem. Ez eredetileg egy sor egy dalból. Azt jelenti, hogy te vagy az eső előtti illat. Ez a mondat valahogy mindig képes kicsit megnyugtatni. Sokan azt hiszik, hogy ez egy személyre utal, de igazából nem, ez egy érzés számomra. Ezt egy nagyon neves szalonban csináltattam, az Octopus Tattoo-ban. A szalon legügyesebb művésze készítette, akihez KÉT HÓNAPRA ELŐRE kellett időpontot foglalnom. Nem fogjátok elhinni, de megint belefutottam egy 50%-os akcióba így a tetoválás 40000 forint helyett CSAK 20000 forint volt. Ez hihetetlen olcsó! Főleg ilyen csodaszép munkáért.
 |
| Sanyi előkészítette a bőröm, illetve megrajzolta a mintát pont olyanra, amilyennek én szerettem volna látni, de belevitt kicsit a stílusából is és kaptam pár levélkét a rózsához. |
Valahogy nem izgultam. Ott volt velem Isti és egy barátunk és nem féltem. Amúgy is úgy voltam vele, hogy a comb az egy jó husis terület, nem is fogom érezni… AHA.
 |
| Rajtam az indigó, vágjunk belém! |
Elkezdtük. Egy pillanat alatt elszállt minden bátorságom és nagyon ledöbbentem. Kurvára fájt. Már az első centikbe bele akartam halni. Minden perc kínokban tellt el, ordítottam, nyüszítettem, szenvedtem. Már fél óra után úgy érzetem, hogy én ezt nem tudom megcsinálni, minden kicsike vonal maga volt a Pokol. Abszolút nem értettem, hogy miért van ez így, hisz az első tetkóm nem is fájt. Hála égnek Sanyi nagyon céltudatos volt. Bárhogy ordítottam/ mocorogtam ő meg sem rezzent csak végezte a dolgát. Nagyon türelmes volt, nem baszott le meg semmi, inkább próbált bíztatni és viccelődni. Szegényt fejbe is térdeltem párszor :s…
 |
| majdnem 2 óra után kész a kontúr |
Ahogy vége lett a körvonalaknak fellélegeztem. Lekezelte és kaptam pár perc pihenőt. Innen már könnyű dolgom volt, mivel kaptam rá jó sok érzéstelenítőt, szóval a satír már gyerekjáték lesz… Gondoltam, de nem így lett. Ahogy elkezdte színezni könnybe lábadt a szemem. Rendesen ordítottam a fájdalomtól, nem tudom miért viseltem ennyire rosszul, de katasztrófa volt. Az érzéstelenítés ezúttal a világon semmit nem hatott. A színezést több tűvel csinálják, jó alaposan átsatírozzák a bőrt. Dőlt belőle a vérem, már minden bajom volt. A 3. óra után úgy éreztem, hogy nembírom tovább, hogy készvégeennyivolt, felállok és kimegyek, de valami csoda folytán még 2 órán át bírtam ezt az iszonyatot. Nem tudom szavakba önteni mennyire rohadtul fájt. Azt olvastam a nők jobban érzik a fájdalmat a menstruáció alatt, lehet ez volt az oka… De ennyire? Már az arcom kapartam a kíntól. Végül 5 órányi szakadatlan fájdalom után elkészültünk. Lemosta, bekötötte, lefotózta, fizettünk és mehettünk. Komolyan mondom srácok… Annyira fáj még mindig. Alig bírok lábraállni, úgy megyek, mint egy sánta kacsa.
 |
| Végeredmény. |
A fájdalom ellenére még mindig úgy érzem, hogy megérte. Nagyon tetszik, amit látok. Ezzel a látvánnyal le tudom majd élni az életem és amint begyógyul már rohangálok is :)… Nekem ez hatalmas löketet adott. Ha ezt kibírtam, akkor jöhet bármi. Hihetetlen, hogy a lélek mennyire erős és mennyi mindenre képes. Mikor a tested és az elméd feladja és elfutna, akkor még mindig kitart benned valami, ami nem hagy menekülni, ami azt mondja: ülsz, kussolsz, csinálod! Kibírod, erős vagy, menni fog!
