Búcsú levél-Liz

Ez most nem egy kitalált történet, ez most a valóság. Teljesen komolyan mondom, hogy én innen végleg elmegyek. Persze nem önszántamból. Bár ne így lett volna de az ember nem tudja visszafordítani a tetteit, főleg akkor nem, ha azt el sem követte.
Hogy értsétek. Összevesztünk Lettivel. Máskor is volt már ilyen és mindig kibékültünk de ez most más. Kölcsönösen elvesztettük egymás iránt a bizalmunkat.
Hatalmasat csalódtam.
Nem tudom ,hogy ki és nem tudom, hogy mit de szavakat adott a számba. Olyan szavakat amik aláássák Letti és Richi kapcsolatát és én ilyeneket biztos, hogy ki nem ejtettem a számon, még sak véletlenül se. Miért akarnálak szétszedni titeket? Csak mert a nővérem exe, erről én tehetek? Annyi éven át bármiben számíthattál rám és most hallasz valamit és vakon hiszel az illetőnek?
De legalább árulnád el, hogy állítólag mit mondtam mert ez a legrosszabb, hogy nem értem az okát.
Amit megosztottál velem és a magánéleteddel volt kapcsolatos azt SENKINEK nem adtam tovább és ami pedig ezen kívül esett azt miért ne tudhatná más, hisz velem kapcsolatos. Annyira nemértem.
Hatalmasat csalódtam.
Inkább hiszel másnak mint nekem, a barátnődnek aki szándékosan semmi rosszat nem tett ellened. Ha meg is bántottalak valaha azt véletlenül és meggondolatlanságból tettem. Gondoltam rá, hogy bocsánatot kérek de végül arra jutottam, hogy nem fogok mert nem tettem semmit. És úgy szakad meg, hogy azt se tudom miért.
Hatalmasat csalódtam.

Káoszosok. Köszönöm, hogy olvastatok és támogattatok. Minden jót:)
A blog immáron CSAK Lettié.

Maradok:)
Habár a vita lényege nem változott és a barátságunk bizalma megsemmisűlt de Lettiben volt annyi emberség, hogy rámírt. Megkért, hogy ne hagyjalak itt titeket és, hogy ne váljunk el haraggal. Ezt teljesen el tudom fogadni szóval neki köszönjétek:)

érintések~Liz

Kétkeréken: Imádok motorozni. Nem, én sajnos nem tudok vezetni ellenben a barátom nagyon is (125, KTM duke). Fantasztikus. Ülsz a szerelmed mögött a motoron és mintha megszűnne a külvilág. Suhan a táj, a percek, a méterek. Te öleled a derekát, porfelhőt hagyva hátra vágtattok előre. Ja és kaptam egy rózsaszín bukót*-*

Nyáár:3, király évszak. Engem nem bosszant a meleg. A forró vérem mellett még hidegnek is érződik. Nemamúgy, persze, hogy engem is kicsinál de én a Nyáré vagyok ő pedig az enyém.
Kedvenc elfoglaltságom a szerelmemmel való mozi-maratonozás. Mostanában filmet film után nézünk, ha pedig nem akkor kockulunk. Na azt is imádom. Meg, hát persze sok mást is:3 blablabla.

***********************

Te mit tennél, ha egy reggel arra ébrednél, hogy nem önmagad vagy? Egy olyan személlyé váltál mint amilyen mindig is lenni akartál. A külsőd, a jellemed és a társadalmi életed is most elevenedett meg az álmaidból. Tetszene? Nyilván minden megváltozna. Már örökre megváltoztál és többet nem kaphatod vissza azt aki voltál, akibe elzártad az élményeidet, akivel felnőttél, akinek a bőre megannyi csókot, ölelést, érintést és ütést őriz. Tele hibákkal, elevenséggel, valósággal és a szeretet bélyegeivel.
Mindannyian magunkon viseljük a múltat. Azokat a perceket amiket senki sem tud elvenni, nem tudod lemosni mert beléd égett, a lelkedig hatolt és örökké elviszed. Azt is ami régen fájt és azt is ami hiányzik. Minden okkal történik. Tanulság, múlt és erő. Nem igaz, hogy ezeket csak úgy el lehet felejteni, van amire nem jó emlékezni de ezektől lesz e bőröd igazán erős, mindent álló, lepergető, megőrző és tartós.
Az ajkak érintése a nyakadon, anyukád jó éjt puszija a homlokodon, a szorítás a karodon, az ütés az arcodon...minden rád égett. Eldobnád mindezt csupán azért, hogy tökéletesnek láthasd magad? Kicsit sem hiányozna? Még évek múltán sem?
Ne akarj megfelelni, inkább tanulj meg elfogadni. A rossz lépések is utakat nyitnak, rajtad áll, hogy mit lépsz.
Ha nem lennének bennünk kivetni valók akkor a világ unalmas, egyhangú és undorító lenne -tele klónokkal.
Minden reggel ébredj arra, hogy új érintéseket és emlékeket gyűjthetsz és, hogy ezeket senki sem veheti el.

ömlesztett esti szorongás ~ Letti

Ki az, aki boldog? Ki az, aki mérte, mennyit ér a léte? És aki mérte, mi volt a mércéje? Honnan tudjam tehát miből írjak listát? Mert mögöttem a mélység, sivár, rothadt térség. Előttem a semmi. Merre kell hát menni? Hová kell most lépnem? Megőrizzem létem? Vagy hagyjam folydogálni el az üres térben, s várni? Ki az, aki boldog? S ki az, aki mérte, mennyit ér a léte? Hogy lehetnék boldog, kit méhbe belefojtott már minden, ami várta erre a csúf világra? Mert előttem már semmi, s napról- napra ráeszmélni, hogy mindazt, amit tettem, el kell felejtenem, hogy szembe tudjak nézni önmagammal és nem félni a holnap csöndjétől- már ha van holnap- s tegnapról mára ébredve ugyanaz vagyok én- önmagam maradok. És az, aki boldog? Az talán nézte, hogy mellette él-e, kinek elsuhant lénye a csöndes hallgatásban? Belül tombolt sikoltása, önnön sírját már kiásta, és már csak azt várja,- aki mérte, hogy boldog- hogy rajta finomat toljon, s a halálra szítsa, hol addig is élt- kitaszítva. S az, aki boldog- mérje. Remélve, hogy nem lesz vége. Magamba fulladva lassan, de még önmagam maradtam a csöndben, a némaságban. Lelkem szűk cellájában összeszorított fogakkal, nyúzott tudattal és arccal talál rám a hajnal. Nem ellenkezhetek- csak megyek, hogy minden nap úgy tegyek, mintha ember lennék- aki él- bőr, hús, csont és vér.

Van, ki mérte, mennyit ér a léte. Én vagyok az, s magam mércéje. Halál torkából, bús szorongásból kaptam új életet, önnön magamtól. Talpra állva, hangosan zihálva üvöltöttem a világba: elég te gyáva! S én – a gyáva - oroszlán módjára meg tanultam élni. Hisz nincs is mitől félni! Csendet törtem éllel, némaságból támadt mézes nevetéssel. Keserédes lecke tanított a mára, új embert hozott e romlott világra. Arcok, képek, színek villództak kevélyen, emlékek suhantak éteri fényben. Nem tűnt el a múltam árnya, szörnyet zártam kalitkába. Szörnyű szörnyem sikolt néha, sikoltva fullad boldogságba. Ki az, aki boldog? Boldog, mind ki élhet, boldog a fűzfa is, ha vad vihartól félhet. Boldog, aki szenved, könnycseppeket enged, gyémántosan fénylő, élet ízű cseppek. S én? Igen, boldog vagyok én is. Boldogságom mérce - hasztalan a tézis - mindenhez felérve. Felérve cellád, hallva fuldoklásod, féltem, talán nem jutnak el hozzád a hangok. Távolba kiáltva néztem lépésed, forró börtönráccsal égetett a szíved.

jobban nem is vághatna ide ez a párbeszéd, amit két régi kedves ismerősöm intézett egymáshoz egy szorongós nyári estén. ilyen ez a mai is, legalább is számomra. nem tudom miért érzem így, de valami nem stimmel, valami sosem stimmel mikor egyedül maradok. baljós gondolatok árasztják el az elmémet, és naiv kislány révén komolyan elgondolkodom pár agyi kivetülésemet.
három emberről szeretnék írni nektek, az Édesanyámról, a legjobb haveromról, és a Szerelmemről. hálás vagyok nekik amiért az vagyok aki. hálás vagyok nekik, mert ők formáltak ilyenné, amilyen most vagyok, hálás vagyok a különböző nézőpontokért, és azért hogy ők sohasem hagytak cserben amikor baj volt, legyen ez kis, beszédes fájdalom, vagy nagy kussoló depresszió. hálás vagyok amiért mindig felkapartak a padlóról, hogy aztán a felhők fölé repítsenek, nap, nap után...

Anya!

tudom hogy ezt majd valószínűleg fel kell olvasnom neked, mert soha a büdös életben nem jártál még a Chaos-on önszántadból, de azért leírom. hol kezdjem? köszönöm az életemet. köszönöm hogy itt lehetek ezen a föld nevű szarkupacon, és köszönöm, hogy vagy nekem. örülök, hogy anno úgy gondoltad hogy faternak meg kellene ismernie az apaság örömeit, nem fater hanem önmagam miatt. köszönöm, hogy elviselted azt a sok fájdalmat ami a születésemmel járt, és köszönöm, hogy kitartottál mellettem a sok kórházban töltött hónap alatt. köszönöm a sok fáradtságot, és a sok áldozatot ami az én javamat szolgálta, köszönöm hogy soha nem hagytál el, soha nem taszítottál el magadtól, és hogy engem előbbre helyeztél mint önmagadat. sajnálom, hogy olyan sok bosszúságot okoztam már neked, hidd el, a legtöbbet nem önszántamból, sajnálom ha megbántalak, nem áll szándékomban fájdalmat okozni senkinek, de főleg neked nem, Anya! köszönöm azt a sok időt amit rám szánsz és szántál, és köszönöm hogy 17 év után is azon fáradozol hogy egy normális, intelligens fiatal hölgyet faragj belőlem. remélem olyan leszek majd mint Te, Anya, és remélem hogy még sokáig itt leszel nekem, mert még nagyon sokat kell tanulnom tőled. tisztellek, Anya, és csodállak, mert annyi mindent átéltél már, annyiszor bántottak, és Te még mindig itt vagy, épen és egészségesen (egy két apróbb gerincproblémától eltekintve). te vagy a példaképem, Anya, és ez biztos hogy nem fog változni, soha!
szeretlek Anya! ♥

Bence!

te faszfej! igen, muszáj volt így kezdenem. annyira gyűlöllek, hogy az már inkább valamiféle baráti szeretetbe csap át, valami kis halvány izébe amit nem tudok definiálni. bírom a hülye kopasz fejedet, a stílusod, és a megszólalásaidat. te egy igazi seggfej, és egy igazi barát is vagy egyben, aki bár nem mindig, de legtöbb esetben tudja hogy mikor mit kell mondani.

Bátyus vagy, akármilyen is legyél ♥

Kedvesem!

nem lehetek elég hálás a sorsnak, vagy Sátánomnak azért, hogy vagy nekem. köszönöm, hogy ott voltál mikor magamat ostoroztam, mikor halandó létem problémái a fejem felé nőttek, és nem láttam a kiutat. te voltál, és vagy szinte az egyetlen aki miatt életben vagyok, és életben is akarok maradni, csak miattad. veled akarok megöregedni, hozzád akarok menni, gyerekeket szülni, és boldogan élni. te megadhatod nekem ezt a boldogságot, tudom hogy képes vagy rá, hiszen az elmúlt három hónap és három nap életem legjobbja! minden veled eltöltött perc egy csoda, maga a feltöltődés, és a béke szigete vagy, az örök háborúban. nem számít ha veszekszünk, hiszen csak apróságok, amik miatt hajbakapunk, és nem számít milyen messze élünk egymástól, hiszen a szívünk együtt dobog. néha, amikor hiányzol kibotorkálok az erkélyre, felnézek a holdra, és az vigasztal, hogy te is ugyanarra az égitestre nézel fel, és már is nem érezlek annyira messze magamtól. mikor a mellkasodra hajtom a fejem, és a szemedbe nézek ugyanazt látom benne amit a saját lelkem mélyén. hiszen ott vagy bennem, és csokoládészín szemeiddel önmagadat kutatod bennem. ott vagyunk egymásban...

"Fáj, ha rádnéz két szemem, hogy bennem élsz, és én benned létezem
Mint két egymást kioltó, és tápláló elem, fáj ha vagy, és még jobban ha nem!"

szeretlek, és örökké szeretni foglak! ♥

mára azt hiszem ennyi, érzem hogy nincs több amit mondanom kellene.
nem buktam meg semmiből, ma íjászkodtam diáknapon csomót, és istentelen jó érzés volt, felszabadító... holnap még be kell mennem suliba, mert segítek kipakolni a könyvtárat (és agyonverni pár régi szekrényt), szombaton bizonyítványt kapok, és nyárüdvözlés-képpen a sárga földig iszom magam :) egyenlőre ezek a tervek.
jóéjt nektek!
x. o. (leendő) Somkuti Georgina

Lettis bejegyzés

első sorban, gondoltam megosztom veletek az én Drága Édesanyám pár hatalmas beszólását, amik megörvendeztették már egy párszor a Facebookos ismerőseimet :)

Anya : és mit csináltatok tesin?
én : felmérések voltak, felülés meg minden...
Anya : és egyest kaptál?
én : anyád! 102x ültem fel!
Anya : az nem lehet.
én : de, de
Anya : akkor estére lesz vinnyogás hogy ANYA FÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ... és még mit mértek fel? az életszínvonalat vagy mi a nyavalyát???

Anyu : te meg mit keresel a hűtőben?

Én : tudod mit kívántam most meg? almát.

Anyu : hát ott van, egyél

Én : enném, de már elmúlt XDDDDDD
Anyu : na szórakozz anyáddal.

Én : kivel?

Anyu : IGEN BAZDMEG VELEM XDDDD

anyu : gennygombóc XDDDDDDDDDD

 anyu : hát sajnálj már!

én : hozzak papot? 

Anyu : mit főzzek húsvétkor?
ADDIG MÉG HÁROMSZOR MEGHALUNK XDDD

anyu : dzsekob
en : dzsékob
anyu : nem mindegy h dzse vagy dzsi? dzsipsziking xdddddddddddd

anyu itt oltja az alkonyatot, idezem
"az apa meg mindig nem tudja h egy vampir nyalogatja a lanyat?" 

"azok most indianok v ciganyok?" 

"na itt ez a pucufej" 

"minjart en harapom meg ezt a libat"

dumcsi anyuval az alkonyatról
én : nem, nem, az Jacob volt
Anyu : A CIGÁNY?
XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Anyu : CCCP vagyis cirmos cica cafrangos p*csája XDDDDDDD

Anyu : mi van ma, vasárnap?
Én : kedd...

Anyu : vagy még valahol fent vattacukorként a Facebookon kívül?
Én : igen, Twitteren
Anyu : ennyi erővel lehetnél tampon is...

Anyu : na mit főzzek holnap?
én : pálinkát :'D
Anyu : pálinkát hoz reggel Anikó (anyu barátnője) 
én : akkor nem is kell főzni :'DD

az egész úgy kezdődött, hogy anyu a fülem mögé tűrtem a hajam... megkértem hogy ne, erre a háromnegyedét a szemembe túrta, és úgy néztem ki, mint Samara. utána elkezdte befonni, és rájöttem, hogy tünde fülem van. aztán mikor hajolt a gumiért megrántotta a fonatot, sikítozni kezdtem, mire felordított, hogy "MOST MEGSZENVEDSZ KUTYA!!!"

Anyu : *nem figyeltem éppen* nem vagy éhes?
Én : nem kérek inni, köszi... *loading* BASZKI

Anyu : áldozócsütörtök milyen napra esik? 

Anyukám játszik... Ennyit hallani : igenigen menj még uh áh jaj menjmár aaaaa igen! 58 hallod? 58!!! Fuu. Leizzadtam

Anyu : rácsaptam mint tyúk a takonyra

jól indult a reggel... alszok békésen, Anyu bejön, elkezd keltegetni... "KURVAGYORSAN KELJÉL FEL, 6.42!!!" ~ tudniillik 6.50kor indulok itthonról. kipattan a szemem, felülök, nézem az órát... 5.42! nézem a telefonom... 5.42! 
én : Anyu... elnézted az időt...
Anyu : baszki, akkor ez most kikerül facebookra?

ja hogy vasárnap dél van? arra keltem hogy anyu ordibál angry birds közben, idézem : "a nagyfejű má megint nem döglött meg, áááá"

Anyu : hozz haza egy mókusodút
Letti : hozok haza egy fát. kettőt.
Anyu : fogjatok mókust Richivel!

apu hazaállít egy-egy szál virággal, odaadja nekem az egyiket, megy anyuhoz vigyorogva a másikkal, mire anyu : KEND A HAJADRA!

Anyu
Te miért nem alszol már??
Letti 
nem vagyok álmos
meg akarom várni az éjfélt hogy felköszönthesselek
éste mértnem alszol?
Anyu
Hát azt nem tudom!!!!

Anyu szemináriumot tartott nekem a kedvenc sorozatairól. mostmár tudom, hogy Paula és Paulina ikertestvérek, Izadora egy rabszolga, és Esmeralda vak. 

nagyban kevergetem a süti tésztájának szánt kotyvalékot, [néhai nagymamám sütiskönyvéből néztük a receptet...] és megszólalok :
- hát ez elég ganéul néz ki...
mire Anyu :
- ha nem lesz jó visszamegyünk Nyíregyházára, és beássuk nagyanyád mellé.

Anyu nézi a tévét, már félig alszik, erre hallok egy ilyet :
~ ez a banonakarbár?
~ WTF??
aztán rájöttem, hogy Conan a barbár... :'DDDDD

Anya : blunde! az a penge, nem?
Én : blade.

a példaképem ez a nő, és nem csak azért mert neki köszönhetem az életem, hanem mert annyi minden negatív dolgon ment keresztül már, annyiszor volt a padlón, és még mindig talpon van, él, egészséges! remélem sokáig itt marad még nekem, nem is tudom hogy mit kezdenék nélküle... mondjuk lófaszt se.

aztán a következő. tíz kedvenc filmem, amit meg akartam veletek osztani, amit még nem láttatok a következő felsorolásból azt kötelező jelleggel meg kell néznetek!

~ Eleven testek

nem is tudom hogy miért szeretem annyira, horrorvígjáték, zombis, de nagyon megható, és a főszereplő csávó *p* de ez nem a reklám helye. ez volt az első film amit Édessel néztem meg moziban *-*
R egy zombi, aki beleszeret az eleven Julie-ba, majd a holtak új életre kelnek... vuhúú
a kedvenc idézetem belőle : "R: I wish I could introduce myself but I don't remember my name anymore. I mean, think it started with an R but that's all I have left. I can't remember my name or my parents or my job. Although my hoodie would suggest I was unemployed. Sometimes I look at the others and try to imagine what they were. You were a janitor. You were the rich son of a corporate CEO. You were a personal trainer and now you're a corpse. I have a hard time piecing together how this whole apocalypse thing happened. Could have been chemical warfare, or airborne virus or a radioactive outbreak monkey but it doesn't matter. This is what we are now." 

~ A Gyűrűk Ura Trilógia



egyszerűen csak szeretem. aki nem szereti a csatázós-öldöklős-nagymonológos-vontatott filmeket, az ne is próbálja megnézni, mert ez ilyen. de még is... kaland, barátság, szerelem, csata, minden játszik. na és a zenék... egyszerűen zseniális, a könyv változata is. :)

a kedvenc idézetem belőle : "Sok mindent elfelejtettem, amiről azt hittem, hogy tudom, és sok mindent megtanultam, amit már elfelejtettem. Sok mindent látok, ami messze van, és sok mindent nem, ami itt van a szemem előtt."

~ Pi élete



kétszer sírtam el magam a film alatt. a mozireklámok azt mondták, hogy ezután a film után mindenki hinni kezd istenben, és bár én mégsem azért megérintett. nagyon megérintett.
a kedvenc idézetem belőle : "Ha nyelsz egy korty vizet, az nem árt. De a rémület, az igen."

~ Harry Potter

sokunk életét meghatározta ez a hét részes könyvsorozat, de az enyémet különösen. együtt nőttem fel a szereplőkkel szinte, és mint mindenki más, én is kis boszorkány szerettem volna lenni. egy mese egy fantáziavilágról, ahova mindenki el akar jutni, varázsolni, álmodni, szeretni, és szenvedni.
ÉS KURVÁRA BÁNT HOGY SOHA NEM FOGOM TUDNI MILYEN ÁLLAT A PATRÓNUSOM!!!

a kedvenc idézetem belőle : "Mindenkiben van fény és némi sötétség is. A kérdés az, hogy melyik részre hallgatunk. Az jellemez minket."

~ Van Helsing

tipikus Drakula sztori pár kurvajó effekttel és csavarral megspékelve, csak ajánlani tudom mindenkinek aki még nem látta. 

a kedvenc idézetem belőle : "Sosem gondolkoztál azon miért vannak ilyen szörnyű rémálmaid? Elmúlt csaták vérfagyasztó képei. [...] nekünk közös a múltunk Gabriel."

~ Rekviem egy álomért

na ez egy érdekes téma. csak egyszer láttam a filmet, de két hétig szinte alig szóltam valakihez utána, mert annyira a hatása alá kerített. gennyedző levágott karokkal álmodtam, ha szóba került a drog sikítva menekültem. megrémültem, hogy pár hallucinogén szer hogy tesz tönkre egy emberéletet, visszafordíthatatlanul tönkre. megundorodtam ezektől a szerektől egy életre, és EZT a filmet kéne levetíteni egy drogellenes előadáson, ahelyett hogy huszadszorra is elmondják, hogy "a drog rossz, éééértteeeeemmm?" hatalmas film. undorító, sokkoló, de hatalmas. nézzétek meg.

a kedvenc idézetem belőle : "Mindenkinek az életében van szomorúság meg fájdalom, de időnként jön egy fénysugár, ami elolvasztja a magányt a szívben, és vigaszt nyújt, mint a forró leves meg a puha ágy."

~ Álomháború

ennek a filmnek köszönjétek hogy a káosz most olyan, amilyen, és hogy Liza és én is kialakítottuk a mostani külsőnket, és lelki világunkat, valamint fontossági sorrendet. ez a film tényleg előresegítette mindazt amin egy évig ügyködtünk, és csinosítgattuk. mellesleg : kibaszott szexuális az összes csajszi benne, és a történet is magával ragadó

a kedvenc idézetem belőle : "Ki választja meg a lépéseinket tánc közben? Ki vezet minket őrült ostorokkal, és koronáz meg győzelemmel, ha túléljük a lehetetlent? Ki Ő, aki mindezt megcsinálja? Ki tiszteli szeretteink, az élettel amit élünk? Ki küld ránk szörnyeket és énekli, hogy sosem halunk meg? Ki tanít meg, hogy mi a valódi és, hogy miképp nevessünk a hazugságokon? Ki dönti el, miért élünk és halunk meg a védekezésben? Ki láncol le minket? És ki őrzi szabadságunk kulcsát? Te vagy az! Meg van minden fegyvered, amire szükséged van! Most pedig harcolj!"

~ Sweeney Todd

pár vágás, és kész a borotválkozás, vagy az új hulla. a történet egy férfiról aki minden áron bosszút akar állni, és nem rest pár tucat nyakat elvágni a céljaiért. hatalmas film, hatalmas alakítás, hatalmas zenék! nézni kötelező!

a kedvenc idézetem belőle : "- Tehát megszökünk és minden álmunk valóra válik? 

- Remélem. 

- Sose álmodom szépet, csakis lidérceset."

~ A bárányok hallgatnak és Hannibal

alapművek egy olyan vérfetisiszta, goth, sátánista állatnak, mint amilyen és vagyok. nézzétek meg.

a kedvenc idézeteim belőle :

• Clarice Starling: A texasi gyilkossági csoportnál mondták róla viccből, hogy "csak akkor bika, hogyha nyúzhat."
• Dr. Hannibal Lecter: Mit gondol róla? Miért nyúzza meg az áldozatait? Starling nyomozó, villantsa meg az elméjét!
• Clarice Starling: Ez dobja fel. A legtöbb sorozatgyilkos megtart valamit az áldozataiból.
• Dr. Hannibal Lecter: Csak én nem.
• Clarice Starling: Persze. Mert maga megette.
• Dr. Hannibal Lecter: Kérem azt a kérdőívet.

• Dr. Hannibal Lecter: Hogy óhajtja? Belekkel kinn vagy belekkel benn? Júdás módra? Már megint tétovázik? Akkor döntök ön helyett, ha megengedi.