2013. május 20., hétfő

Hiányzol~Liz

 Korábban még sosem éreztem ennyire intenzíven. Persze hiányzott már más is, ez természetes, de ilyen magával ragadó, kibírhatatlan módon még soha. Úgy érzem a húsomba markol és darabokra tép. Alig egy órája váltunk el de már is nehezebben lélegzek nélküle, hiányzik a kismadaram.
Minden egyes ember lelke egy apró madár. Gyönyörűen tud énekelni de csupán az érhet hozzá aki ezt a dalt meghallja. Ha egyszer hozzád száll többé sosem akar elhagyni, te jelented számára az életet. Hogy más ne rabolhassa el tőled be kell, hogy zárd. Örökre magadhoz láncolod. Vannak madarak akik számára ez a kalitka túl szűk és képtelenek alkalmazkodni a  helyzethez és elfogadni, hogy mostantól valaki érzései iránt felelősséggel tartoznak. Ők soha nem lesznek boldogok.
De vannak akik nem fogságnak, hanem törődésnek és gondoskodásnak élik meg. Ez az édes rabság amiből soha nem akarsz megszabadulni. Soha többé nem szeretném, hogy az a kismadár kirepüljön onnan. Ő nem akkor boldog, ha szabadon szárnyalhat értelmetlenül bolyongva az égen. Ő akkor boldog, ha örökké veled maradhat, tisztában a korlátaival, biztonságban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése