Gyilkosok közt

Tegnap végre az lehettem, aki mindig is voltam. Nem kellett álca mögé bújnom, nem kellett a jó kislányt, aki egy református középiskolában tengeti szűzies mindennapjait, nem kellettek a bájaimat takaró ruhák, sem a megjátszó mosoly. Tegnap a lehettem, aki mindig is voltam : egy gyilkos.
A szüleim elváltak, és tegnap volt az a bizonyos apucis hétvége. Jobb alkalmat nem is találhattam volna. Muszáj volt látnom a Murdert, a gyilkos tárlatot.
Tegnap 23 szobán át ámuldoztam, borzongtam, és tisztelegtem a felmenőim előtt. Báthory Erzsébet, Vlad Tepes/Dracul, Hasfelmetsző, és még sok-sok érdekes figura agyában tettem látogatást. Különböző századokban éltek, teljesen eltérő korokban, és azon belül teljesen eltérő életfilozófiával rendelkeztek, de mégis volt bennük közös : a fékevesztett gyilkolási vágy.

Mindenkinek ajánlom a tárlatot, hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetek repítenek minket korokból korokba. :3 Nem spoilerezek hogy mi vár rátok, de nekem nagyon bejött :3 Mellesleg a Vörösmarty téren az Üvegpalotában található :3 Előtte már nagyban megy a karácsonyi vásár ;)
Érdemes. :3